Tudástár

UPS (szünetmentes áramellátó berendezés) szállítóként gyakran halljuk ezt a kérdést, illetve tapasztaljuk, hogy tervezők vagy kivitelezők „spórolásból” eltekintenek a külső kerülő ág kialakításától.

Az UPS-be épített kézi (vagy szerviz) bypassz a kimenetet közvetlen a bemenetre kapcsolja. Mivel ez a kapcsolás körültekintést, megfelelő kapcsolási sorrendet igényel, ezek a kapcsolók mechanikailag reteszelve vannak, hogy óvatlan kapcsolással ne lehessen komoly károkat okozni! A megoldás sok esetben gyors segítséget jelent, de van hátránya is. Az UPS bemenete továbbra is feszültség alatt van, ami karbantartáskor és hiba javításkor veszélyt jelenthet a munkát végzőre és potenciálisan veszélyezteti a fogyasztók ellátási biztonságát is.

Javítás esetén nem lehet tesztelni a berendezést csak a fogyasztók veszélyeztetésével. Nem beszélve az olyan helyzetekről, amikor az UPS-t el kellene vinni a helyéről, de nem vagy csak fogyasztói leállással és átkötésekkel lehet, mert azok az UPS-en keresztül vannak táplálva.

Egy külső kerülő ág független az UPS-től. Kezelése persze ugyan olyan körültekintést igényel, mint a belső szerviz bypasszé. (Természetesen a szünetmentes áttérést biztosító kerülőágról beszélünk.) A korrektül kialakított megoldás lehetővé teszi, hogy az UPS-t a fogyasztók zavarása nélkül lehessen akár teljesen kiszakaszolni, így veszélyhelyzet nélkül karbantartani vagy javítani és
tesztelni, vagy akár a helyéről elvinni.

Tapasztalatunk, javaslatunk szerint a folyamatos üzemű helyeken nem szabad megengedni ennek elhagyását. Lehet önálló egységként kialakítani, vagy költségtakarékosan az elosztóban. Az UPS költséghez képest csekély összegből megvalósítható, ami az üzemeltetés során sokszorosan megtérül.

Amennyiben további kérdései lennének a UPS telepítése és karbantartásával kapcsolatban, megfelelő oktatást biztosítunk a termékeinkhez.

Értsd redundáns UPS (Szünetmentes áramellátó berendezés) konfiguráció. Redundanciáról beszélünk, amikor az adott feladat ellátásához szükséges eszköz mennyiségen felül rendelkezésre állnak további eszközök, nevezhetjük tartalékoknak.

Az UPS a hálózati zavarok és kimaradások elleni védelem, hogy ezek a zavarok illetve kimaradások ne okozhassanak fogyasztói leállásokat. Amikor egy UPS védelmet tervezünk, meg kell határozzuk a védelemi szintet. Ennek egyik kérdése, hogy milyen rendelkezésre állású legyen a védelmünk. A védelemi szintet persze a teljes ellátó rendszerre kell figyelembe venni, de én most csak az UPS részt fogom önkényesen
kiragadni.

Bizony az UPS is - mint bármely műszaki berendezés – meghibásodhat és ha nincs tartalék (redundancia) akkor a fogyasztók védelem nélkül maradnak. Ez a helyzet az alap védelmi szint esetén, amikor egy darab vagy csak annyi UPS van telepítve, amennyi a fogyasztók ellátásához elegendő. Ilyen esetben – mivel nincs tartalék a rendszerben – UPS hiba esetén a fogyasztók leállnak.

A rosszul értelmezés egyik tipikus esete, amikor >500 kW fogyasztói igényre 3 db párhuzamosan kapcsolt 200 kW-os UPS kerül kiválasztásra, azzal a hamis indokkal, hogy ha egy UPS meghibásodik, még marad kettő. Ez matematikailag igaz, de védelmileg nem, mert a 400 kW-nyi UPS nem lesz képes kiszolgálni a >500KW fogyasztást, azaz leáll, védelem nélkül hagyva a teljes fogyasztói kört.

Redundáns az UPS konfiguráció, azaz magasabb a védelmi szint, ha UPS hiba esetére van a rendszerben tartalék. A redundancia lehet N+N, N+1 vagy N+2, stb. N+N esetén két azonos teljesítményű UPS van párhuzamos üzemben, így az egyik hibája esetén a megmaradó ellátja a fogyasztókat. N+1 vagy N+2, stb. konfigurációról akkor beszélünk, amikor N darab párhuzamosan kapcsolt UPS képes kiszolgálni a fogyasztókat és a +1 db vagy a +2 db a tartalékok.

Az UPS témában alapvetően meleg tartalékolás valósul meg, a tartalék a rendszer része, részt vesz a fogyasztók ellátásában. A rendszerben lévő berendezések elosztják egymás között a terhelést, és az egyik hibája esetén mindenféle átkapcsolások nélkül a megmaradók viszik tovább a terhelés ellátását.

A redundancia további előnyeiről korábbi cikkünkben olvashat.

Az STS egy statikus – azaz elektronikus – átkapcsoló. Gyakran alkalmazott rendszer elem, amikor a fogyasztókat „szünetmentesen” kell áttéríteni egyik forrásról a másik forrásra úgy, hogy a forrásokat nem kötjük össze egy pillanatra sem (A fogyasztók két betáp közötti átkapcsolása).

Az STS működési elve, hogy előbb kikapcsolja az éppen aktív forrást és ezt követően kapcsolja be a tartalék forrást (breake before make). Az elektronikus működésből következően ez olyan gyorsan történik, hogy a fogyasztók részére „szünetmentes” átkapcsolást jelent (CBEMA tartomány eleje).

A nagyon gyors átkapcsolás ellenére, egy-egy ilyen áttérés a fogyasztói oldalon nem kívánatos (esetenként veszélyes) stressz-t jelenthet, tranzienseket okozhat. Az átkapcsolási stressz lecsökken, ha a források egymáshoz képest szinkronban, vagy legalább szinkron közeli helyzetben vannak. Egy alkalmazásban tehát arra kell törekedni, hogy a források szinkronban legyenek.

A kívánatos forrás szinkront – ha lehetséges - körültekintő tervezéssel, megfelelő rendszertechnikával kell-lehet elérni, az STS erre nem képes. Az induló kérdésre a válasz minden esetben nemleges, semelyik STS sem képes a forrásokat szinkronozni.

Az STS megoldásokról még többet olvashat oldalunkon.

A kérdést állításként olvastam egy gyártói prospektusban. Rácsodálkoztam és felbosszantott a marketing ilyen félrevezető érvelése a termék népszerűsítésére. Hogy miért?

Az STS dolga, hogy ha az aktív forrás paraméterei a beállított tűrési határon kívülre mennek (azaz elromlik a forrás táplálási minősége) akkor automatikusan átkapcsoljon a másik forrásra, ha annak paraméterei a tűréshatáron belül vannak. Az már termék függő beállítási lehetőség, hogy visszatérjenek az elsődleges forrásra, ha annak paraméterei megjavulnak. Ez eddig a normál működés, ezzel okozza a lehető legkevesebb kapcsolási stresszt a fogyasztóknak, amire rendszer szinten törekedni kell.

Ezzel szemben egy olyan tulajdonság (amit az állítás sugall), ami „keresi” a mindig legjobb forrást és át is kapcsol rá, folyamatos átkapcsolgatásnak teszi ki a fogyasztókat. A fogyasztó szempontjából ez indokolatlan, túlzott stressz-terhelést jelent, azaz kifejezetten káros. Az ilyen terméket, bár a marketing szöveg csábítónak hangzik, nem szabad alkalmazni. Csak remélni tudom, hogy csak valamiféle fordítási hibáról, félre értelmezésről volt szó.

Az STS megoldásokról még többet olvashat oldalunkon.

Inkább figyelmeztetésként fogalmazom át a kérdést. Bizony előfordulhat, hogy az UPS teljesítményét meg kell növelni, ha pl. sok órás áthidalás a követelmény!

Egy adott UPS modellnél (ha az akkumulátor köri cellaszámot fixnek vesszük) az akkumulátor kapacitás és az áthidalási idő szorosan összefügg, tehát nagyobb áthidalási időhöz nagyobb kapacitás szükséges. Ide tartozik még, hogy az akkumulátor korrekt visszatöltéséhez a kapacitásához illeszkedő töltő áram szükséges. Nagyon alacsony fajlagos töltő áram túl lassú visszatöltést, szélsőséges esetben elégtelen visszatöltést eredményez. Ez funkció vesztéshez, akkumulátor hibához vezethet.

Figyelembe kell venni tehát egy adott UPS típus akkumulátor töltési képességét, amit áramban (A) vagy teljesítményben (kW) ad meg a gyártó. Az UPS gyártó kimondva vagy kimondatlanul kategorizálja a modelljeit azáltal, hogy milyen töltési képességgel ruházza fel azokat. Így beszélhetünk rövid vagy hosszú áthidalási idejű modellekről, éles határok persze nincsenek. A rövid áthidalási idejű modellek gyenge akkumulátor töltővel vannak szerelve, csak kis akkumulátor kapacitást tudnak korrekten visszatölteni. Ezzel szemben a hosszú áthidalási idejű modellek erős akkumulátor töltővel vannak szerelve, nagy akkumulátor kapacitást is korrekten vissza tudnak tölteni.

Az eredeti kérdésre visszatérve, nagy áthidalási idők igénye esetén dönthetünk úgy is, hogy nagyobb teljesítményű UPS modellt választunk. A nagyobb teljesítményű modellek akkumulátor köri cellaszáma magasabb és akár nagyobb a töltőáram képességük is. Így már képesek lehetnek nagyobb áthidalások kezelésére. Például ha az igény 2,7 kW/ 4 óra áthidalás, ezt a legtöbb 3 kVA-es UPS nem tudja kezelni, mert a szükséges akkumulátor kapacitás olyan nagyra adódik, hogy azt már az UPS nem tudja visszatölteni. Ezzel szemben egy 5 kVA-es modellt választva, aminek az akkumulátor köri cellaszáma lényegesen magasabb, tehát sokkal kisebb szükséges kapacitás adódik, amit a modell töltőárama bőven tud kezelni.

Tehát UPS választáskor figyelembe kell venni, hogy az adott UPS modell töltőáram (töltő teljesítmény) képessége illeszkedik-e az áthidalási idő által megkövetelt akkumulátor kapacitáshoz.

A UPS megoldások kiválasztásáról bővebben olvashat bejegyzésünkben.

Gyakori igény, hogy a felhasználó csak a hálózati tranziensek illetve a védelmi működések idejére kér UPS (szünetmentes áramellátó berendezés) áthidalást, és mivel spórolni szeretne, azt kéri, az akkumulátort erre a rövid időre méretezzük. Akkor miért ajánlunk még is 5-10 perces akkumulátort?

A témát az általánosan használt ólom akkumulátorok szempontjából tárgyaljuk, a kivételekkel itt nem foglalkozunk.
Két akkumulátor tényezőt érdemes a kérdés vizsgálatakor figyelembe venni. Az egyik a visszatöltés sebessége, ami általában 8-10 óra között van. Még gyorstöltés illetve részleges töltés esetén is több órával kell számolni. Ez azt jelenti, hogy egy váratlan újabb igénybevételre, ha szorosan méreteztük az akkumulátort, csak több óra után nyílna lehetőség. A hálózati zavarok ezt nem veszik figyelembe, így javasolt a kapacitás (áthidalási idő ) túlméretezésével ezt a veszélyt kiiktatni.

A másik tényező az akkumulátor öregedése. Az akkumulátor teljesítőképessége az öregedéssel csökken, különösen drasztikusan csökken a rövid kisütési idők tartományában. Az 1-2 percre méretezett akkumulátor már az élettartamának a felénél képtelen lehet teljesíteni az elvárásokat.

A vásárláskori átgondolatlan spórolás az üzemeltetés során fog aránytalanul nagy károkat okozni, leállások és idő előtti cserék formájában. Azaz a végeredmény összességében drága lesz és bizalomvesztést okoz. Mint felelős szállító, mi ezeket el kívánjuk kerülni.

Az akkumulátorokról, valamint azok típusáról még többet megtudhat bejegyzésünkből.

Alapvetően mindkét eszköznek a dolga a fogyasztók átkapcsolása két forrás között. Az első betűk különbsége lényeges műszaki tartalom eltérést takar, ami alapvetően befolyásolja az alkalmazhatóságot. A szünetmentes átkapcsolás szempontjából vizsgáljuk a kérdést.

Az ATS (automatic transfer switch= automatikus átkapcsoló), mechanikus kapcsoló elemekkel (relék, mágneskapcsolók) valósítja meg a funkciót. Nagyobb teljesítmény tartományban az átkapcsolás bár gyors, de a mechanikai késleltetések miatt nem lehet világos (szünetmentes) áttérésű. A kis teljesítmény tartományban (relés kivitel) a mechanikai késleltetések alacsonyak, egyes modelleknél az átkapcsolást „szünetmentesnek” lehet tekinteni.

Az STS (static transfer switch = elektronikus átkapcsoló), félvezetős kapcsoló elemekkel valósítja meg a funkciót. Ebből következően nagyon gyors átkapcsolások lehetségesek, nincs mechanikai bizonytalanság sem.

Az átkapcsolások gyorsasága meghatározza, a fogyasztóknál esetlegesen kialakuló kapcsolási stressz nagyságát. Kívánatos a stressz minél alacsonyabb szinten tartása. Ennek megfelelően a professzionális alkalmazásokban (pl. géptermek) a jóval magasabb költségek ellenére az STS-ek alkalmazása a meghatározó.

Az STS megoldásokról még többet olvashat oldalunkon.

A 3/1 fázisú UPS, 3 fázisú bemenettel és egy fázisú kimenettel rendelkezik.
Tapasztalatunk szerint a felhasználók nagy része nincs tisztában a helyes alkalmazás követelményeivel. A nem megfelelően, azaz nem tudatosan kialakított elosztó rendszerbe illesztés a kritikus helyzetben nem megfelelő működést és ezáltal a felhasználónak károkat okozhat.

A 3/1 fázisú UPS egyik előnye kézenfekvő, az egy fázisú fogyasztóinkat védő UPS a terhelést szétosztja három fázisra, ezáltal egyenletessé teszi a 3 fázisú táphálózat leterhelését. Hiba, ha valaki úgy gondolja, hogy ezáltal kisebb értékű betáplálás-biztosítás is elegendő.

A gond azáltal keletkezik, hogy nem veszik figyelembe a 3/1 fázisú UPS sajátosságait. A megértéshez nézzük meg, hogyan működik egy 3/1 fázisú UPS. Az ábrán a 3/1 fázisú UPS blokkvázlata látható.

Alap állapotban a kimeneti terhelést az UPS szétosztja a bemenet 3 fázisa között, egyenletesen terhelve a táp-fázisokat. Ez mind addig így van, amíg az UPS úgymond normál állapotban üzemel.

Az UPS aktív biztonsági eleme a by-passz egység, amely fogyasztói zárlat vagy túlterhelés esetén, továbbá általános UPS hiba esetén, a kimeneten lévő fogyasztókat a bemenetre (közvetlen a táphálózatra) kapcsolja. Értelemszerűen a by-passz a kimeneten lévő egyfázisú fogyasztókat csak egy fázisra tudja kapcsolni. De ugyan ez lehet szükséges karbantartás esetén is.

Ezen működésből következően gyártói előírás (is), hogy a táphálózat kijelölt fázisát olyan erősre kell kialakítani, hogy az képes legyen a teljes terhelés elviselésére. Tehát egy 10 kVA-es UPS-t példának tekintve, ez azt jelenti, hogy a harmadik fázist a teljes kimeneti teljesítménynek megfelelő min. 50 Are kell biztosítani. Természetesen a tápkábel keresztmetszeteket is ennek megfelelően kell kialakítani.

Az elosztóhálózat kialakításakor, tervezésekor, akkor járunk el helyesen, ha valójában az UPS-t úgy illesztjük a rendszerbe, mintha az 1/1 fázisú UPS lenne. Végül is egy by-passz működés esetén (ami bármikor bekövetkezhet) az UPS ténylegesen így viselkedik és ezt az elosztóhálózatnak el kell viselnie.

Ha a villamos környezet kialakításakor a fenti elveket nem tartjuk be, a rendszer működését, valójában a fogyasztók biztonságát veszélyeztetjük. A nem megfelelő erősségűre (alulméretezve) kialakított kijelölt fázis esetén a by-passz működés az adott fázis biztosítójának kioldását, ezáltal a fogyasztók nem kívánt leállását eredményezik, azaz az UPS funkció nem teljesül!

Végezetül a fentiek alapján könnyen belátható az is, hogy egy helyesen kialakított hálózat esetén korlátozás nélkül használhatunk 1/1 fázisú UPS-t is a 3/1 fázisú helyett.

A 3/1 fázisú UPS kínálatunkat megtalálja a weboldalunkon.

Kell-e vagy nem egy UPS kimenetén transzformátor?

A régi időkben, a félvezetők és a szabályozástechnika gyengesége miatt csak trafós kimenettel lehetett megvalósítani az UPS-t. A kimeneti jelszintet illeszteni kellett a közbenső DC kör szintjéhez, illetve az aszimmetrikus terhelési viszonyokat ki kellett egyenlíteni az inverter felé. Ma már egészen más a helyzet.

Mivel ezeken a régi UPS-eknél az akkumulátorok is közvetlen a közbenső DC körre voltak kapcsolva, a kimenő transzformátor egy esetleges inverter félvezető meghibásodásnál megakadályozta, hogy ez a DC feszültség a fogyasztókat tönkre tegye.

A modern UPS-ek belső felépítése jelentősen eltér a régitől, az akkumulátorok már nem közvetlenül kapcsolódnak a közbenső DC körre, hanem több közbenső fokozaton (védelmen) keresztül, így a kimenő transzformátor ezt a leválasztó szerepét elveszítette.

A mai kimenő transzformátor nélküli 3 fázisú UPS-ek, 100% aszimmetrikusan terhelhetők, korrekten tudják kezelni az aszimmetrikus fogyasztói eseményeket (tranzienseket) is.

Láthatjuk, hogy a legtöbb felhasználásban gond nélkül érvényesülhet a transzformátor mentes technológia magasabb hatásfoka, ami jelentős üzemeltetési költségmegtakarítást jelent, és a transzformátor költsége is megtakarítható.

Vannak azonban felhasználási területek, vagy inkább fogyasztói viselkedések, amelyek a kimenő transzformátor nélküli UPS-ek érzékeny védelmi rendszerét működésbe hozzák (lekapcsolják az UPS-t), így ezek ellátására kimenő transzformátor nélküli UPS-ek nem alkalmasak.

Az olyan fogyasztói környezetben, ahol gyanítani lehet a negatív fogyasztói visszahatást, - ilyenek általában a vegyes ipari jellegű fogyasztókat tartalmazó körök - javasolt a kimenő transzformátoros UPS-ek alkalmazása. A kimenő transzformátor megakadályozza, hogy a fogyasztói visszahatás leállítsa az UPS-t. Cserébe magasabb beruházási és magasabb üzemeltetési költséggel (rosszabb hatásfok) kell számolnunk.

A transzformátorok alkalmazásáról a repülőtéri szünetmentes megoldások témakörben még többet megtudhat a linkre kattintva.

A címbeli kifejezéssel találkozva felmerült bennem, vajon egyfajta pongyolaságról van csak szó vagy fogalmak illetve eszközök összekeveréséről, vagyis tudáshiányról.

Az aggregátort (leggyakrabban dízelmotor által hajtott áramfejlesztőt) a gyakorlatban a hálózati energia ellátás helyettesítőjeként használjuk. Állandó üzemre nem gazdaságos, de hálózat kimaradás esetére vagy olyan helyen, ahol nincs kiépítve a villamos energia hálózat, elterjedten alkalmazott villamos energiaforrás. Lehet mobil, lehet fixen telepített, lehet beltéri és lehet kültéri kivitelű, és aki ezzel mélyen foglalkozik, biztosan fel tudna sorolni még számos egyéb kivitelt is.

Az áramellátás oldaláról nézve nem mondhatjuk szünetmentesnek, mert bekapcsolásához és felfutásához időre van szükség és ez alatt nem biztosít energiát. A vészüzemi aggregátok többsége, - általában a fixen telepítettek - kiegészülnek hálózatfigyeléssel és átkapcsoló automatikával, így hálózat-kimaradás esetén automatikusan elindítják az egységet és a fogyasztókat az áramfejlesztőre terhelik. Ezek az egységek sem tudnak szünetmentesen áttérni az aggregát táplálásra a szükséges és előírt átkapcsolási folyamat miatt, tehát a hálózat-kimaradás és az aggregát táplálásra áttérés között szünet van, azaz „sötét” az áttérés.

Ha ez nem megengedhető, mert leállnak a számítógépek, megakad a gyártási folyamat, tehát komoly zavarok (sőt károk) keletkeznek, akkor gondoskodni kell kiegészítő szünetmentes áramellátó berendezésről (UPS).
Az UPS-el kiegészített aggregátoros rendszerek már képesek a kritikus fogyasztóknak szünetmentes áramellátást biztosítani.

Önmagában tehát az aggregátortól ne várjunk el szünetmentes ellátást, ilyen igény esetén áramfejlesztő aggregátorunkat ki kell egészíteni UPS egységgel is.

Az aggregátorokról és szolgáltatásunkról bővebben olvashat weboldalunkon.

A redundáns és nem redundáns UPS-ek között az első számú különbség, hogy míg egy nem redundáns UPS-nél meghibásodás esetén a fogyasztók nem lesznek tovább védve, a redundáns rendszereknél az egyik UPS hibája esetén a többi egység veszi át a fogyasztók védelmét.

Az elmúlt évek felmérései és tapasztalatai alapján a meghibásodások és az általuk okozott többletköltségek is mind kiszámíthatóak előre. A számítások alapján megállapítható egy átlagos kárköltség melyet könnyen összevethetünk a telepítendő UPS rendszer költségeivel. Amennyiben felkeltettük érdeklődését a redundáns és nem redundáns UPS-ekkel, illetve a meghibásodás számítás részleteivel kapcsolatban olvassa el a témában íródott cikkünket.

A szünetmentes áramellátó berendezések úgymond védelmi, biztonsági berendezések, így állapotuk kritikus kérdés. A megfelelő minőség megőrzése érdekében rendszeres és alapos karbantartásra van szükség. Ezt elsősorban a gyártó vagy a forgalmazó biztosítja és többnyire az évi kettő - egy kis és egy nagy - karbantartás az elterjedt megoldás.

Az előírt és javasolt alkatrészcserékkel egy megelőző karbantartás során könnyen elkerülhetünk meghibásodásokat, amelyek súlyos anyagi károkhoz vezethetnek. A karbantartásához szükséges megfelelő fizikai tér, üzemviteli hozzáférhetőség és feszültségmentesítés. Ezeket a paramétereket már a rendszer tervezésénél szükséges szem előtt tartani, mivel nagyban megkönnyíti a karbantartási folyamatokat. Amennyiben még többet szeretne tudni az fenti témákról és arról, hogy a Balmex milyen karbantartási megoldásokat nyújt, olvassa el az UPS Karbantartásról szóló cikkünket.

A garancia kérdése az UPS-eknél is mint minden terméknél szigorú jogszabályokhoz kötött. A garanciális idő alatt a vevő biztosabb helyzetben van hiszen a felmerülő költségeket az eladó vagy a gyártó viseli, ellenben a közvetetten kialakuló költségekkel.

A gyártói oldalról a termékek kialakítása lehet jobb vagy rosszabb minőségű, ezek befolyásolják a gyártási és fenntartási költségeket. Míg a jobb minőségű termék kivitelezése drágább addig a rosszabb minőségű a garanciális idő alatt okozhat többletköltséget a gyártónak vagy a kereskedőnek.

A garancia kérdése mellett viszont érdemes megvizsgálni azt is, hogy milyen karbantartási lehetőségeink vannak, illetve azt, hogy a tartozékok, például az akkumulátorok garanciálisan és minőségileg, hogyan viszonyulnak az UPS rendszerünkhöz. Ezeket a témaköröket mind kifejtjük az UPS garanciáról szóló cikkünkben.

A szünetmentes AC áramellátás a félvezetők előtti korban villamos forgógépekkel, azaz dinamikus UPS-ekkel valósult meg. A technika természetesen ma is létezik és a prémium igényű, professzionális fogyasztók ellátásában használatos.

Ennek a technológiának olyan előnyei vannak, amit a félvezetős rendszerekkel ma még nem gazdaságos működtetni, vagy nem is lehetséges elérni, a korábbi hátrányait pedig sikerült teljesen kiküszöbölni. A dinamikus UPS rendszerekről szóló cikkünkben a Balmex Kft. által kínált Piller gyártmányú dinamikus UPS megoldásokon keresztül adunk áttekintést erről a technikáról.

A szünetmentes áramellátó berendezést igénylő rendszerekben ismételten megjelenik ez a kérdés, a válasz viszont bonyolultabb mint az elsőre tűnhet. A kérdéskör az UPS-hez tartozó akkumulátortól indul, amelynek a kompatibilitása, illetve élettartama könnyen befolyásolhatja a választást.

Második témakör az UPS elektronika felújítása. Az új rendszer mellet három érv szól, a garancia, a hatásfok és a megbízhatóság. Egyértelműen mindegyik esetben a felújított rendszer hoz gyengébb eredményeket.

A felújított rendszerekkel kapcsolatban felmerülnek különbségek a nagy- és a kis teljesítményű UPS-ek cseréje során. Ehhez kapcsolódóan a félvezetők, elektronikák, élettartam és az utángyártott-, valamint a pótalkatrészek kérdése is felmerül.

Ebben a témában született cikkünkben részletesen írunk arról, hogy milyen szükséges elemei vannak egy felújításnak, melyek azok a részletek, amikre mindenképp oda kell figyelni mielőtt döntenénk a kérdést illetően.

Amennyiben karbantartásra lenne szüksége, keressen minket bizalommal.

Szükség esetén biztosítunk szaktanácsadást is.