Tudástár

Tudástár

Segítünk eligazodni a szünetmentes tápellátás világában

Tudástárunk folyamatosan bővül, javasoljuk időről időre térjen vissza és olvassa a legfrissebb anyagainkat.

Örömmel vesszük a kritikákat is, nem gondoljuk, hogy tévedhetetlenek lennénk. Különösen örülünk, ha az adott témában vagy egy új témakörben megosztja velünk szakmai gondolatait, tapasztalatait vagy téma javaslatait.

Miért fontos a feszültség, áramerősség, frekvencia megfelelő biztosítása?
open
Hogy a táplált fogyasztói berendezés garantáltan megfelelően tudjon működni. Mert az áramforrás feszültsége, áramerőssége és frekvenciája éppúgy fontos a csatlakoztatott berendezéseknek, mint a megfelelő üzemanyag járművünknek.
Mi az az AC vagy váltóáramú áramellátás?
open
Az angol nyelvből átvéve AC (Alternating Current) jelölés, ami magyarul váltóáramot jelent. Az olyan feszültséget vagy áramot, amelynek nem csak a nagysága, hanem iránya is változik, váltakozó feszültségnek (váltakozó áramnak) nevezzük.
Egy fázisú áramellátás
open
Az olyan váltóáramú villamos energiaforrás, amely (ideális esetben) a nullpontra (nullavezető) szimmetrikus jellemzőkkel bíró, szinuszos és egy hullámú (szinusz, 50* Hz) villamos energiát szolgáltat. A kisebb teljesítményigényű fogyasztók jellemző táplálási módja az egyfázisú táplálás. (* hazánkban is)
Három fázisú áramellátás
open
A háromfázisú áramforrást három egyfázisú forrásként is felfoghatjuk, amelyben az egyes fázisok hullámai egymáshoz képest 120 fokkal, vagy a teljes szinusz hullám harmadával vannak eltolva. A háromfázisú áramellátás lehetővé teszi az energia elosztás és egyes fogyasztók hatékonyabb működését. Háromfázisú áramforrást jellemzően a nagyobb teljesítményt igénylő berendezések/alkalmazásoknál használjuk.
Mi az az UPS?
open
Az angol terminológiából (Uninterruptible Power Supply) vett rövidítés a szünetmentes áramellátó berendezés megjelölésére.
Miért van szükség szünetmentes tápegységre (UPS)?
open
A szünetmentes áramellátás (áramellátó berendezés) feladata, hogy a táplált berendezéseket, folyamatokat (IT, kommunikáció, vezérlések, termelés, stb.) szünetmentes illetve zavarmentes villamos energiával lássa el, védve őket ezáltal a táphálózat oldali kiesésektől és zavaroktól. Többek között megelőzi a hardver károsodást, az adatsérülést/adatvesztést, illetve biztosítja a munkafolyamatok zavartalanságát, az áramszünetek áthidalását.
Áramellátási problémák? (áramszünet, áramingadozás, feszültségtüske...)
open
A hálózati áramellátás a szolgáltató legjobb igyekezete ellenére sem tud kiesés és zavarmentes lenni. A jellemző táphálózati problémák:

- Áramszünet: az áramellátás teljes megszűnése
- Áramingadozás: rövid ideig jelentkező alacsony feszültség
- Feszültséglökés (tüske): rövid idejű túlfeszültség
- Alacsony hálózati feszültség: csökkent hálózati feszültség
- Túlfeszültség: megnövekedett hálózati feszültség
- Elektromos hálózati zaj: EMI zavar által okozott nagyfrekvenciás hullám
- Frekvenciaváltozás: változás a frekvenciastabilitásban
- Kapcsolási tranziens: pillanatnyi „feszültség-beszakadás”
- Harmonikus torzítás: normál (szinusz) hullámforma torzulása, általában nemlineáris fogyasztók okozzák
Milyen UPS alaptechnológiák vannak?
open
Statikus

A statikus (elektronikus) UPS-ek teljesítményelektronikával képzik a kimenő feszültséget. A leggyakrabban alkalmazott technológia a teljes teljesítmény tartományban, a kedvezőbb beruházási költségek miatt.

Dinamikus

A dinamikus (forgógépes) UPS-ek esetén a kimenő feszültséget szinkrongenerátor állítja elő, a nagy teljesítménytartományban használatos. A dinamikus UPS technológia nem keverendő össze a lendkerekes energia tárolás módjával. Dinamikus UPS is használhat akkumulátort energia tárolóként.
Milyen UPS topológiák, működésmódok vannak?
open
EC 62040-3 illetve EN 500091-3 szabvány szerinti topológia besorolások:

VFI On-line, kettős konverziós (VFI) mód, a legnagyobb fogyasztói védelmet biztosítja.

VI On-line, line-interaktív (VI) mód, statikus technológia esetén közepes védelmi szintet biztosít

VFD Off-line (VFD) mód, csak alapszintű védelmet biztosít
OFFLINE (VFD) UPS topológiák
open
Áramszünet, áramingadozás és feszültséglökés hatásának kiküszöbölésére. Normál üzemmódban az OFFLINE UPS közvetlenül a hálózatról látja el a fogyasztót, egyes esetekben szűréssel, de aktív beavatkozás nélkül. Eközben az akkumulátort a hálózatról tölti. Áramszünet vagy áramingadozás esetén az UPS stabil áramellátásra kapcsol, az akkumulátort felhasználva az inverteréről táplálja a fogyasztót. A topológia költsége alacsony, de csak alapszintű védelmet nyújt, és üzemmód váltáskor kapcsolás történik. Ezen passzív készenléti topológia alkalmazása nem javasolt olyan esetekben, ahol a hálózati áramellátás gyenge minőségű (például ipari telephelyeken), ahol gyakoriak a zavarok és a kimaradás.
LINE-INTERACTIVE (VI) UPS topológiák
open
Áramszünet, áramingadozás, feszültséglökés, alacsony feszültség vagy túlfeszültség hatásának kiküszöbölésére alkalmas. Normál üzemmódban az UPS a hálózatról látja el a fogyasztót szűrőkörön keresztül, miközben a vezérlés figyeli a bejövő hálózat minőségét és az invertere segítségével folyamatosan reagál (interaktív) az ideálistól való eltérésekre. Egyes modellekben feszültségkompenzáló áramkör (AVR) növeli vagy csökkenti a kimeneti feszültséget, hogy kompenzálja az ingadozást. Eközben az akkumulátort a hálózatról tölti. Áramszünet vagy komolyabb zavar esetén az UPS stabil áramellátásra vált, az akkumulátort felhasználva az inverteréről táplálja a fogyasztót, ilyenkor bemenetét leválasztja a hálózatról. A topológia közepes szintű védelmet nyújt. Az igényesebb AVR-es interaktív topológia fő előnye, hogy akkumulátorok használata nélkül is lehetővé teszi az alacsony feszültség és a túlfeszültség kompenzálását.
ONLINE kettős konverziós (VFI) UPS topológiák
open
A legmagasabb szintű áramellátási minőséget kínálja a hálózat felöl érkező zavaroktól függetlenül. Normál üzemmódban az UPS a bejövő hálózati feszültséget egyenirányítja (AC–DC átalakítás) és így egy pufferelt közbenső DC kört táplál, kiszűrve ezáltal az összes hálózati zavart. Majd a kimeneti feszültséget inverterrel (DC-AC átalakítás) állítja elő a zavarszűrt közbenső DC körből, így biztosítva a stabil és zavarmentes kimenő energiát. Eközben az UPS a hálózatról tölti az akkumulátort. Áramszünet vagy komolyabb zavar esetén az UPS a stabil DC körből - amihez az akkumulátor is csatlakozik - az invertere segítségével biztosítja zavarmentes kimenő energiát. A kettős-konverziójú UPS-ek bármilyen berendezéssel használhatók, nincs tranziens (átkapcsolás), amikor akkumulátoros működésre térnek át.
Mi a by-passz jelentősége?
open
Az UPS-ek funkcionális része a by-passz (kerülőág). Az egyes topológiáknál a szerepe eltérő, VFD és VI topológiáknál a normál működési állapotban rajtuk keresztül történik a fogyasztó táplálása, még VFI (kettős konverzió) módban redundancia illetve védelmi funkciót tölt be.

VFI (kettős konverziós) UPS-eknél többféle szerepe van a by-passz ágnak. Redundancia szerepet tölt be, mert az UPS automatikusan átkapcsol by-passz ágra UPS vagy akkumulátor hiba esetén. Aktív segítséget nyújt, fogyasztói túlterhelések vagy zárlatok esetén a bypassz ágra kapcsolással tehermentesíti az invertert és ezáltal a hálózat robosztusságát használja segítségül. Vagy a by-passz ágat használva elsődleges ellátási módként (ECO mód), lényegesen kisebb hatásfoki veszteséggel üzemeltethető az UPS. A by-passz ág kapcsolása a kisebb teljesítményű (1/1f.) egységekben relés, a nagyobb teljesítményű (3/3f.) egységekben elektronikus.
Mi a kézi kerülőág jelentősége?
open
Redundancia szerepet tölt be, kézi kapcsolású ág, lehet az UPS-be beépített vagy kialakítható külső, az UPS-től független ágként is. Segítségével a fogyasztókat közvetlenül a hálózati ellátásra lehet kapcsolni, lehetővé téve ezáltal az UPS karbantartását illetve hiba javítását. Sok esetben eleve az UPS része, de ez mellett is javasoljuk a független külső - UPS-től független - kerülőág kialakítását. Korrekt karbantartás és hibajavítás csak külső kerülőág mellet végezhető el rizikómentesen.
Melyek a leggyakoribb UPS működés módok?
open
Normál
Az UPS a topológiájának megfelelő jellemző módban (VFI kettős konverzió/ VI line-interaktív/ VFD by-passz) működik, amíg a betáp hálózat rendelkezésre áll. Hálózat-kimaradás esetén váltanak akkumulátor-inverter módra.

By-passz
Az UPS-ek funkcionális része a by-passz (kerülőág). Az egyes topológiáknál a szerepét lásd a részletes topológia leírásnál.

ECO*
ECO mód, (számos különböző elnevezése használatos még), a lényege, hogy az UPS kis veszteségű by-passz üzemmódban (gyakorlatilag VFD módban) üzemel, amíg a táphálózat minősége ezt lehetővé teszi, és csak táphálózati zavar esetén kapcsol "védett" (pl.:kettős konverziós) módba

Párhuzamos üzem
Ha az UPS támogatja ezt a funkciót, több UPS párhuzamosan köthető, teljesítmény növelés és/vagy redundancia képzés végett.
Milyen UPS kialakítások léteznek? (rack, torony, moduláris...)
open
Torony kialakítás
Álló kialakítású UPS-t jelent.

Rack kivitel
Rack-szekrénybe (19”) való beépítéshez igazodó kialakítást jelöli.

Rack/Torony kialakítás
Általában a kisebb teljesítmény kategóriában (1/1 f.) alkalmazott kialakítás, az UPS álló torony kialakítású is lehet, de egyszerűen átalakítható rack-szekrénybe (19”) beépítéshez is. Jellemzője az elforgatható kijelző.

Önálló UPS
Önálló UPS egy funkcionális egység, adott teljesítménnyel. A teljesítmény bővítésére az ilyen egységek párhuzamos kapcsolása ad lehetőséget, ha az UPS támogatja ezt a funkciót.

Moduláris
Moduláris alatt azt a kialakítást értjük, ahol egy egységben - mintha egy UPS lenne – közös kimenetre dolgozó UPS-ek (modulok) vannak párhuzamosítva. A kategóriának nincs szabványa, így gyártónként és típusonként eltérően fogalmazódnak meg a tulajdonságok, a kialakítások. Lehetőséget biztosítanak a skálázásra, a modulonként történő teljesítmény bővítésre illetve belső redundancia képzésre.
Kell-e kimeneti transzformátor az UPS-ben?
open
A korábbi UPS generációk elengedhetetlen része volt a kimeneti transzformátor, amit a modern UPS technológia már nem tesz szükségessé. A modern UPS-ek jellemzően transzformátor mentes kialakításúak, bizonyítottan kiválóan helytállnak az általános fogyasztói igények, pl. iroda, számítástechnika, távközlés, termelés, stb. területeken. Előnyei a jobb hatásfok, kisebb méret és tömeg.

Mindazonáltal a fogyasztói rendszer jellegétől vagy a rendszer kialakítástól függően javasolt lehet, vagy éppen szükséges lehet a kimeneti transzformátor alkalmazása, pl. vegyes fogyasztókat tartalmazó ipari környezetben. Kétsége esetén szívesen segítünk!
Milyen kimeneti-bemeneti csatlakozások lehetnek egy UPS-en?
open
Általában a választott modelltől függ, de vannak jellemző kialakítások.

Az 1/1 fázisú 3 kVA-ig terjedő teljesítmény tartományra jellemző a bemeneti schuko/IEC csatlakozó kábel és a beépített kimeneti PDU, IEC csatlakozókkal.

Az 1/1 fázisú 5-10 kVA-ig terjedő teljesítmény tartomány kialakítására inkább jellemző a bemeneti sorkapocs csatlakozás (fix bekötés) és modelltől függően kimeneti PDU, IEC csatlakozókkal vagy sorkapocs csatlakozás (fix bekötés).

A 3/3 fázisú 10 kVA feletti teljesítmény tartományra jellemző a be és a kimeneten is a sorkapocs csatlakozás (fix bekötés).
Hány kimenete van egy UPS-nek?
open
Az 1/1 fázisú UPS-eknél találkozhatunk beépített PDU-val, modelltől függő csatlakozó számmal. Az alsó teljesítmény tartományban megjelentek (modell függő) a menedzselhető kimenetű UPS-ek is.

A 3/3 fázisú UPS-eknél egy fix bekötésű kimenet a jellemző, a fogyasztói elosztót az UPS-en kívül kell kialakítani a kívánt csatlakozás számmal és védelemmel.
Milyen akkumulátorok vannak az UPS-ben/hez?
open
Az UPS-ekben leggyakrabban használt akkumulátor a szelep zárt savas ólom (VRLA) akkumulátor, melyet zárt, vagy karbantartástól mentes akkumulátornak is neveznek. Figyelemmel kell lenni arra, hogy bármilyen kedvezőtlen környezeti tényező – például magas külső hőmérséklet, hibás töltési feszültség vagy mód – csökkenti az akkumulátor élettartamát.
Mikor következik be egy akkumulátor hasznos élettartamának vége?
open
Az IEEE az UPS akkumulátorok hasznos élettartamának végeként azt a pontot határozza meg, amikor már nem tudja legalább névleges amper-óra kapacitásának 80 százalékát nyújtani. Amikor az akkumulátor eléri névleges kapacitásának 80 százalékát, az öregedési folyamat felgyorsul, megbízhatatlanná válik, az akkumulátort ki kell cserélni.
Van-e különbség a kis- illetve nagyteljesítményű UPS-ek akkumulátorai között?
open
A kisebb teljesítményű UPS-ben kevesebb és kisebb kapacitású, míg a nagyobb teljesítményűekben több és nagyobb kapacitású akkumulátor található.

Különbség van még az alkalmazott akkumulátorok névleges élettartam kategóriája között is: egy kisebb teljesítményű UPS általában 5 év (3-5 év) élettartam kategóriájú akkumulátorokat használ, addig egy nagyobb teljesítményű általán 10 év (7-10 év) élettartam kategóriájúakat.

Sok esetben van arra lehetőség, hogy a vevő meghatározza, milyen élettartam kategóriájú akkumulátorral kéri az UPS-t.
Több mint egy évnyi állás után működnek-e még az akkumulátorok?
open
A gyártók az üzemen kívüli akkumulátorok 6-10 havonta történő feltöltését javasolják. Erre az akkumulátorok önkisülése miatt van szükség.

Több mint egy évnyi állás után már megnő a veszélye annak, hogy nem tudjuk újra feltölteni az akkumulátorunkat, használhatatlan lesz. A várható sikerességet befolyásolja, hogy milyen hőmérsékleten történt a tárolás, hogy milyen volt a beraktározáskori töltöttség és állapot, hogy mennyi idős volt az akkumulátor és milyen brandről/típusról van szó.
Van-e különbség a Hot-Swap és más akkumulátorok között?
open
A Hot-Swap akkumulátorok csak abban különböznek a többitől, hogy azokat az UPS működése közben, speciális szerszámok nélkül is ki lehet cserélni.
Változik-e az üzemidő (áthidalási idő), ha csökkentem az UPS terhelését?
open
Igen. Az áthidalási idő növekszik, ha a terhelés csökken.
Növelhetem-e a fogyasztóim számát, ha több vagy nagyobb akkumulátorokat adok a rendszerhez?
open
Nem. Ha több akkumulátort adunk a már meglévő UPS rendszerünkhöz, úgy nem fog növekedni annak teljesítménye. Több akkumulátor hozzáadásával csupán az üzemideje, áthidalási ideje nő rendszerünknek.
Mi az akkumulátorok átlagos élettartama?
open
Az akkumulátorok átlagos élettartama nagyban függ az UPS-ben alkalmazott akkumulátor névleges élettartam kategóriájától. Egy kisebb teljesítményű UPS általában 5 év (3-5 év) élettartam kategóriájú akkumulátorokat használ, addig egy nagyobb teljesítményű általán 10 év (7-10 év) élettartam kategóriájúakat.

A valós akkumulátor élettartamot a tényleges üzemeltetési körülmények szabják meg.
Mit kell tennem, hogy az UPS akkumulátorai a lehető legtovább szolgáljanak, illetve megőrizzem az áthidalási időt?
open
Az akkumulátorok használati idejét az üzemeltetési körülmények befolyásolják, ezen belül is aa leginkább a hőmérséklet. Törekedni kell a 25 oC alatti hőmérsékletre.

A rendszeres ellenőrzéssel elejét vehetjük hogy a csoporton belüli esetleges gyengeség az egész telep-csoportot magával rántsa. Az UPS rendszer akkumulátorainak „egészsége” megőrzése érdekében a Balmex Kft. évenkénti 2 karbantartást javasol.

Az akkumulátorok öregedése természetes folyamat, ennek során veszítenek kapacitásukból, ami a rendelkezésünkre álló áthidalási időt csökkenti. Kezdeti túlméretezés, rendszeres állapot ellenőrzés és az időben végzett csere segít az áthidalási idő megőrzésében.
Mennyi idő kell egy UPS-nek az akkumulátorok feltöltéséhez?
open
A visszatöltési időt a kisütés mértéke, az akkumulátor kapacitása és az UPS töltőáram képessége határozza meg. Megfelelően méretezett rendszerben általában már néhány óra alatt a kivett kapacitás jelentős része visszatöltődik. Az áramszünet után a töltési folyamat azonnal elkezdődik. Fontos megjegyezni, hogy a fogyasztók védelme teljes az akkumulátorok töltése közben is.
Mi történik akkor, ha nem foglalkozom az akkumulátorokkal?
open
Az elhanyagolt, nem megfelelően karbantartott akkumulátor telepek idő előtt mehetnek tönkre, kockáztatva ezzel a fogyasztók leállását, illetve az anyagi károkozást. A nem megfelelő környezetben tartott, nem megfelelően karbantartott telepek komoly baleset kialakulásához is vezethet!
Hogyan tud tönkremenni egy akkumulátor?
open
Cellazárlat, szakadás, elvesztheti kapacitását, felrobbanhat, kigyulladhat. A nem megfelelő környezetben tartott, nem megfelelően karbantartott telepek komoly baleset kialakulásához is vezethet!
Miért megy tönkre az akkumulátor?
open
Több oka is van ennek:

- Öregedés vagy nem megfelelő karbantartás,
- Nem megfelelő környezet (magas hőmérséklet)
- Pontatlan töltőfeszültség
- Sérülés
Hogyan tudom mérni, hogy az akkumulátoraim megfelelőek-e?
open
Kisütéses viszgálattal lehet az akkumulátor állapotát ellenőrizni. Használatos mérési eljárás az un. belső ellenállás mérés is, megfelelő műszerrel és kellő tapasztalattal használható eredményt ad.

A Balmex Kft. kollégái ezt vagy a gépbe épített rendszerrel ellenőrzik, vagy külön az erre épített műterhet csatlakoztatva ellenőrzik a megfelelő működést.
Mik az akkumulátor élettartamát csökkentő tényezők?
open
- A kedvezőtlen környezeti tényezők, leginkább a magas hőmérséklet
- Magas vagy alacsony töltő feszültség
- Ciklus: adott mennyiségű kisütési/töltési ciklus után az akkumulátor tönkremegy
- Karbantartás hiánya: nem győzzük kiemelni mennyire fontos az akkumulátorok folyamatos ellenőrzése
Mire jók az UPS-hez adott szoftverek?
open
Az UPS-hez adott felügyeleti szoftverek amellett, hogy hosszabb áramszünet esetén biztonságosan leállítják a hozzá csatlakoztatott rendszereket, képesek a hálózat és az UPS rendszer működésének monitorozására is. Nem megfelelő működés, esetleg zavar esetén az UPS-hez mellékelt szoftver képes tájékoztatni a rendszergazdát vagy karbantartókat az ármaszünetről vagy hibáról.
Miként tud egy UPS kommunikálni a rendszergazdával, karbantartóval?
open
Ezek a szoftverek manapság az áramellátással kapcsolatos események figyelmeztetéseit sokféleképpen képesek célba juttatni: hangos figyelmeztetés a monitoron, email vagy akár szöveget üzenetként is.
Milyen szerviztípusokat különböztetünk meg?
open
Inspekció, kis- és nagykarbantartás. A Balmex Kft. évenkénti két alkalommal, egy kis- és egy nagykarbantartást javasol. Bővebben olvashat a karbantartásokról a Tudástár menüpontban.
Mit jelent az inspekció?
open
- Környezeti állapot ellenőrzés
- Működés és állapot ellenőrzések
- Terhelési állapot és az eseménytároló ellenőrzése
Mit jelent a kiskarbantartás?
open
- Környezeti állapot ellenőrzés
- Állapot és működés ellenőrzések, mérések
- Terhelési állapot és az eseménytároló elemzése
- Az akkumulátor gyors ellenőrzése, feszültség eloszlás mérés
Mit jelent a nagykarbantartás?
open
- Környezeti állapot ellenőrzés
- Részletes állapot és működés tesztek, mérések, műterheléssel
- Hiba és távjelzések ellenőrzése
- Terhelési állapot és az eseménytároló elemzése
- Az akkumulátor részterheléses mérése (nem kapacitás vizsgálat)
- A berendezés takarítása és a csatlakozások ellenőrzése, sz.sz. javítása
- Az aktuális szoftver upgrade
Van beépített kézi bypassz, minek kell a külső kerülőág?
open
UPS (szünetmentes áramellátó berendezés) szállítóként gyakran halljuk ezt a kérdést, illetve tapasztaljuk, hogy tervezők vagy kivitelezők „spórolásból” eltekintenek a külső kerülő ág kialakításától.

Az UPS-be épített kézi (vagy szerviz) bypassz a kimenetet közvetlen a bemenetre kapcsolja. Mivel ez a kapcsolás körültekintést, megfelelő kapcsolási sorrendet igényel, ezek a kapcsolók mechanikailag reteszelve vannak, hogy óvatlan kapcsolással ne lehessen komoly károkat okozni! A megoldás sok esetben gyors segítséget jelent, de van hátránya is. Az UPS bemenete továbbra is feszültség alatt van, ami karbantartáskor és hiba javításkor veszélyt jelenthet a munkát végzőre és potenciálisan veszélyezteti a fogyasztók ellátási biztonságát is.

Javítás esetén nem lehet tesztelni a berendezést csak a fogyasztók veszélyeztetésével. Nem beszélve az olyan helyzetekről, amikor az UPS-t el kellene vinni a helyéről, de nem vagy csak fogyasztói leállással és átkötésekkel lehet, mert azok az UPS-en keresztül vannak táplálva.

Egy külső kerülő ág független az UPS-től. Kezelése persze ugyan olyan körültekintést igényel, mint a belső szerviz bypasszé. (Természetesen a szünetmentes áttérést biztosító kerülőágról beszélünk.) A korrektül kialakított megoldás lehetővé teszi, hogy az UPS-t a fogyasztók zavarása nélkül lehessen akár teljesen kiszakaszolni, így veszélyhelyzet nélkül karbantartani vagy javítani és
tesztelni, vagy akár a helyéről elvinni.

Tapasztalatunk, javaslatunk szerint a folyamatos üzemű helyeken nem szabad megengedni ennek elhagyását. Lehet önálló egységként kialakítani, vagy költségtakarékosan az elosztóban. Az UPS költséghez képest csekély összegből megvalósítható, ami az üzemeltetés során sokszorosan megtérül.
Mi az, hogy redundáns konfiguráció?
open
Értsd redundáns UPS (Szünetmentes áramellátó berendezés) konfiguráció. Redundanciáról beszélünk, amikor az adott feladat ellátásához szükséges eszköz mennyiségen felül rendelkezésre állnak további eszközök, nevezhetjük tartalékoknak.

Az UPS a hálózati zavarok és kimaradások elleni védelem, hogy ezek a zavarok illetve kimaradások ne okozhassanak fogyasztói leállásokat. Amikor egy UPS védelmet tervezünk, meg kell határozzuk a védelemi szintet. Ennek egyik kérdése, hogy milyen rendelkezésre állású legyen a védelmünk. A védelemi szintet persze a teljes ellátó rendszerre kell figyelembe venni, de én most csak az UPS részt fogom önkényesen
kiragadni.

Bizony az UPS is - mint bármely műszaki berendezés – meghibásodhat és ha nincs tartalék (redundancia) akkor a fogyasztók védelem nélkül maradnak. Ez a helyzet az alap védelmi szint esetén, amikor egy darab vagy csak annyi UPS van telepítve, amennyi a fogyasztók ellátásához elegendő. Ilyen esetben – mivel nincs tartalék a rendszerben – UPS hiba esetén a fogyasztók leállnak.

A rosszul értelmezés egyik tipikus esete, amikor >500 kW fogyasztói igényre 3 db párhuzamosan kapcsolt 200 kW-os UPS kerül kiválasztásra, azzal a hamis indokkal, hogy ha egy UPS meghibásodik, még marad kettő. Ez matematikailag igaz, de védelmileg nem, mert a 400 kW-nyi UPS nem lesz képes kiszolgálni a >500KW fogyasztást, azaz leáll, védelem nélkül hagyva a teljes fogyasztói kört.

Redundáns az UPS konfiguráció, azaz magasabb a védelmi szint, ha UPS hiba esetére van a rendszerben tartalék. A redundancia lehet N+N, N+1 vagy N+2, stb. N+N esetén két azonos teljesítményű UPS van párhuzamos üzemben, így az egyik hibája esetén a megmaradó ellátja a fogyasztókat. N+1 vagy N+2, stb. konfigurációról akkor beszélünk, amikor N darab párhuzamosan kapcsolt UPS képes kiszolgálni a fogyasztókat és a +1 db vagy a +2 db a tartalékok.

Az UPS témában alapvetően meleg tartalékolás valósul meg, a tartalék a rendszer része, részt vesz a fogyasztók ellátásában. A rendszerben lévő berendezések elosztják egymás között a terhelést, és az egyik hibája esetén mindenféle átkapcsolások nélkül a megmaradók viszik tovább a terhelés ellátását.
Tudja-e az STS szinkronizálni a forrásokat?
open
Az STS egy statikus – azaz elektronikus – átkapcsoló. Gyakran alkalmazott rendszer elem, amikor a fogyasztókat „szünetmentesen” kell áttéríteni egyik forrásról a másik forrásra úgy, hogy a forrásokat nem kötjük össze egy pillanatra sem (A fogyasztók két betáp közötti átkapcsolása).

Az STS működési elve, hogy előbb kikapcsolja az éppen aktív forrást és ezt követően kapcsolja be a tartalék forrást (breake before make). Az elektronikus működésből következően ez olyan gyorsan történik, hogy a fogyasztók részére „szünetmentes” átkapcsolást jelent (CBEMA tartomány eleje).

A nagyon gyors átkapcsolás ellenére, egy-egy ilyen áttérés a fogyasztói oldalon nem kívánatos (esetenként veszélyes) stressz-t jelenthet, tranzienseket okozhat. Az átkapcsolási stressz lecsökken, ha a források egymáshoz képest szinkronban, vagy legalább szinkron közeli helyzetben vannak. Egy alkalmazásban tehát arra kell törekedni, hogy a források szinkronban legyenek.

A kívánatos forrás szinkront – ha lehetséges - körültekintő tervezéssel, megfelelő rendszertechnikával kell-lehet elérni, az STS erre nem képes. Az induló kérdésre a válasz minden esetben nemleges, semelyik STS sem képes a forrásokat szinkronozni.
Az STS mindig automatikusan a jobb minőségű forrásra kapcsoljon át?
open
A kérdést állításként olvastam egy gyártói prospektusban. Rácsodálkoztam és felbosszantott a marketing ilyen félrevezető érvelése a termék népszerűsítésére. Hogy miért?

Az STS dolga, hogy ha az aktív forrás paraméterei a beállított tűrési határon kívülre mennek (azaz elromlik a forrás táplálási minősége) akkor automatikusan átkapcsoljon a másik forrásra, ha annak paraméterei a tűréshatáron belül vannak. Az már termék függő beállítási lehetőség, hogy visszatérjenek az elsődleges forrásra, ha annak paraméterei megjavulnak. Ez eddig a normál működés, ezzel okozza a lehető legkevesebb kapcsolási stresszt a fogyasztóknak, amire rendszer szinten törekedni kell.

Ezzel szemben egy olyan tulajdonság (amit az állítás sugall), ami „keresi” a mindig legjobb forrást és át is kapcsol rá, folyamatos átkapcsolgatásnak teszi ki a fogyasztókat. A fogyasztó szempontjából ez indokolatlan, túlzott stressz-terhelést jelent, azaz kifejezetten káros. Az ilyen terméket, bár a marketing szöveg csábítónak hangzik, nem szabad alkalmazni. Csak remélni tudom, hogy csak valamiféle fordítási hibáról, félre értelmezésről volt szó.
Miért kell nagyobb UPS, ha sok órás áthidalást akarok?
open
Inkább figyelmeztetésként fogalmazom át a kérdést. Bizony előfordulhat, hogy az UPS teljesítményét meg kell növelni, ha pl. sok órás áthidalás a követelmény!

Egy adott UPS modellnél (ha az akkumulátor köri cellaszámot fixnek vesszük) az akkumulátor kapacitás és az áthidalási idő szorosan összefügg, tehát nagyobb áthidalási időhöz nagyobb kapacitás szükséges. Ide tartozik még, hogy az akkumulátor korrekt visszatöltéséhez a kapacitásához illeszkedő töltő áram szükséges. Nagyon alacsony fajlagos töltő áram túl lassú visszatöltést, szélsőséges esetben elégtelen visszatöltést eredményez. Ez funkció vesztéshez, akkumulátor hibához vezethet.

Figyelembe kell venni tehát egy adott UPS típus akkumulátor töltési képességét, amit áramban (A) vagy teljesítményben (kW) ad meg a gyártó. Az UPS gyártó kimondva vagy kimondatlanul kategorizálja a modelljeit azáltal, hogy milyen töltési képességgel ruházza fel azokat. Így beszélhetünk rövid vagy hosszú áthidalási idejű modellekről, éles határok persze nincsenek. A rövid áthidalási idejű modellek gyenge akkumulátor töltővel vannak szerelve, csak kis akkumulátor kapacitást tudnak korrekten visszatölteni. Ezzel szemben a hosszú áthidalási idejű modellek erős akkumulátor töltővel vannak szerelve, nagy akkumulátor kapacitást is korrekten vissza tudnak tölteni.

Az eredeti kérdésre visszatérve, nagy áthidalási idők igénye esetén dönthetünk úgy is, hogy nagyobb teljesítményű UPS modellt választunk. A nagyobb teljesítményű modellek akkumulátor köri cellaszáma magasabb és akár nagyobb a töltőáram képességük is. Így már képesek lehetnek nagyobb áthidalások kezelésére. Például ha az igény 2,7 kW/ 4 óra áthidalás, ezt a legtöbb 3 kVA-es UPS nem tudja kezelni, mert a szükséges akkumulátor kapacitás olyan nagyra adódik, hogy azt már az UPS nem tudja visszatölteni. Ezzel szemben egy 5 kVA-es modellt választva, aminek az akkumulátor köri cellaszáma lényegesen magasabb, tehát sokkal kisebb szükséges kapacitás adódik, amit a modell töltőárama bőven tud kezelni.

Tehát UPS választáskor figyelembe kell venni, hogy az adott UPS modell töltőáram (töltő teljesítmény) képessége illeszkedik-e az áthidalási idő által megkövetelt akkumulátor kapacitáshoz.
Nekünk max 1-2 perc védelem kell, miért ajánl 5-10 perces akkumulátort?
open
Gyakori igény, hogy a felhasználó csak a hálózati tranziensek illetve a védelmi működések idejére kér UPS (szünetmentes áramellátó berendezés) áthidalást, és mivel spórolni szeretne, azt kéri, az akkumulátort erre a rövid időre méretezzük. Akkor miért ajánlunk még is 5-10 perces akkumulátort?

A témát az általánosan használt ólom akkumulátorok szempontjából tárgyaljuk, a kivételekkel itt nem foglalkozunk.
Két akkumulátor tényezőt érdemes a kérdés vizsgálatakor figyelembe venni. Az egyik a visszatöltés sebessége, ami általában 8-10 óra között van. Még gyorstöltés illetve részleges töltés esetén is több órával kell számolni. Ez azt jelenti, hogy egy váratlan újabb igénybevételre, ha szorosan méreteztük az akkumulátort, csak több óra után nyílna lehetőség. A hálózati zavarok ezt nem veszik figyelembe, így javasolt a kapacitás (áthidalási idő ) túlméretezésével ezt a veszélyt kiiktatni.

A másik tényező az akkumulátor öregedése. Az akkumulátor teljesítőképessége az öregedéssel csökken, különösen drasztikusan csökken a rövid kisütési idők tartományában. Az 1-2 percre méretezett akkumulátor már az élettartamának a felénél képtelen lehet teljesíteni az elvárásokat.

A vásárláskori átgondolatlan spórolás az üzemeltetés során fog aránytalanul nagy károkat okozni, leállások és idő előtti cserék formájában. Azaz a végeredmény összességében drága lesz és bizalomvesztést okoz. Mint felelős szállító, mi ezeket el kívánjuk kerülni.
Mi a különbség az ATS és az STS között?
open
Alapvetően mindkét eszköznek a dolga a fogyasztók átkapcsolása két forrás között. Az első betűk különbsége lényeges műszaki tartalom eltérést takar, ami alapvetően befolyásolja az alkalmazhatóságot. A szünetmentes átkapcsolás szempontjából vizsgáljuk a kérdést.

Az ATS (automatic transfer switch= automatikus átkapcsoló), mechanikus kapcsoló elemekkel (relék, mágneskapcsolók) valósítja meg a funkciót. Nagyobb teljesítmény tartományban az átkapcsolás bár gyors, de a mechanikai késleltetések miatt nem lehet világos (szünetmentes) áttérésű. A kis teljesítmény tartományban (relés kivitel) a mechanikai késleltetések alacsonyak, egyes modelleknél az átkapcsolást „szünetmentesnek” lehet tekinteni.

Az STS (static transfer switch = elektronikus átkapcsoló), félvezetős kapcsoló elemekkel valósítja meg a funkciót. Ebből következően nagyon gyors átkapcsolások lehetségesek, nincs mechanikai bizonytalanság sem.

Az átkapcsolások gyorsasága meghatározza, a fogyasztóknál esetlegesen kialakuló kapcsolási stressz nagyságát. Kívánatos a stressz minél alacsonyabb szinten tartása. Ennek megfelelően a professzionális alkalmazásokban (pl. géptermek) a jóval magasabb költségek ellenére az STS-ek alkalmazása a meghatározó.
A 3/1 fázisú UPS problematikája
open
A 3/1 fázisú UPS, 3 fázisú bemenettel és egy fázisú kimenettel rendelkezik.
Tapasztalatunk szerint a felhasználók nagy része nincs tisztában a helyes alkalmazás követelményeivel. A nem megfelelően, azaz nem tudatosan kialakított elosztó rendszerbe illesztés a kritikus helyzetben nem megfelelő működést és ezáltal a felhasználónak károkat okozhat.

A 3/1 fázisú UPS egyik előnye kézenfekvő, az egy fázisú fogyasztóinkat védő UPS a terhelést szétosztja három fázisra, ezáltal egyenletessé teszi a 3 fázisú táphálózat leterhelését. Hiba, ha valaki úgy gondolja, hogy ezáltal kisebb értékű betáplálás-biztosítás is elegendő.

A gond azáltal keletkezik, hogy nem veszik figyelembe a 3/1 fázisú UPS sajátosságait. A megértéshez nézzük meg, hogyan működik egy 3/1 fázisú UPS. Az ábrán a 3/1 fázisú UPS blokkvázlata látható.

Alap állapotban a kimeneti terhelést az UPS szétosztja a bemenet 3 fázisa között, egyenletesen terhelve a táp-fázisokat. Ez mind addig így van, amíg az UPS úgymond normál állapotban üzemel.

Az UPS aktív biztonsági eleme a by-passz egység, amely fogyasztói zárlat vagy túlterhelés esetén, továbbá általános UPS hiba esetén, a kimeneten lévő fogyasztókat a bemenetre (közvetlen a táphálózatra) kapcsolja. Értelemszerűen a by-passz a kimeneten lévő egyfázisú fogyasztókat csak egy fázisra tudja kapcsolni. De ugyan ez lehet szükséges karbantartás esetén is.

Ezen működésből következően gyártói előírás (is), hogy a táphálózat kijelölt fázisát olyan erősre kell kialakítani, hogy az képes legyen a teljes terhelés elviselésére. Tehát egy 10 kVA-es UPS-t példának tekintve, ez azt jelenti, hogy a harmadik fázist a teljes kimeneti teljesítménynek megfelelő min. 50 Are kell biztosítani. Természetesen a tápkábel keresztmetszeteket is ennek megfelelően kell kialakítani.

Az elosztóhálózat kialakításakor, tervezésekor, akkor járunk el helyesen, ha valójában az UPS-t úgy illesztjük a rendszerbe, mintha az 1/1 fázisú UPS lenne. Végül is egy by-passz működés esetén (ami bármikor bekövetkezhet) az UPS ténylegesen így viselkedik és ezt az elosztóhálózatnak el kell viselnie.

Ha a villamos környezet kialakításakor a fenti elveket nem tartjuk be, a rendszer működését, valójában a fogyasztók biztonságát veszélyeztetjük. A nem megfelelő erősségűre (alulméretezve) kialakított kijelölt fázis esetén a by-passz működés az adott fázis biztosítójának kioldását, ezáltal a fogyasztók nem kívánt leállását eredményezik, azaz az UPS funkció nem teljesül!

Végezetül a fentiek alapján könnyen belátható az is, hogy egy helyesen kialakított hálózat esetén korlátozás nélkül használhatunk 1/1 fázisú UPS-t is a 3/1 fázisú helyett.
Transzformátoros vagy transzformátor mentes UPS?
open
Kell-e vagy nem egy UPS kimenetén transzformátor?

A régi időkben, a félvezetők és a szabályozástechnika gyengesége miatt csak trafós kimenettel lehetett megvalósítani az UPS-t. A kimeneti jelszintet illeszteni kellett a közbenső DC kör szintjéhez, illetve az aszimmetrikus terhelési viszonyokat ki kellett egyenlíteni az inverter felé. Ma már egészen más a helyzet.

Mivel ezeken a régi UPS-eknél az akkumulátorok is közvetlen a közbenső DC körre voltak kapcsolva, a kimenő transzformátor egy esetleges inverter félvezető meghibásodásnál megakadályozta, hogy ez a DC feszültség a fogyasztókat tönkre tegye.

A modern UPS-ek belső felépítése jelentősen eltér a régitől, az akkumulátorok már nem közvetlenül kapcsolódnak a közbenső DC körre, hanem több közbenső fokozaton (védelmen) keresztül, így a kimenő transzformátor ezt a leválasztó szerepét elveszítette.

A mai kimenő transzformátor nélküli 3 fázisú UPS-ek, 100% aszimmetrikusan terhelhetők, korrekten tudják kezelni az aszimmetrikus fogyasztói eseményeket (tranzienseket) is.

Láthatjuk, hogy a legtöbb felhasználásban gond nélkül érvényesülhet a transzformátor mentes technológia magasabb hatásfoka, ami jelentős üzemeltetési költségmegtakarítást jelent, és a transzformátor költsége is megtakarítható.

Vannak azonban felhasználási területek, vagy inkább fogyasztói viselkedések, amelyek a kimenő transzformátor nélküli UPS-ek érzékeny védelmi rendszerét működésbe hozzák (lekapcsolják az UPS-t), így ezek ellátására kimenő transzformátor nélküli UPS-ek nem alkalmasak.

Az olyan fogyasztói környezetben, ahol gyanítani lehet a negatív fogyasztói visszahatást, - ilyenek általában a vegyes ipari jellegű fogyasztókat tartalmazó körök - javasolt a kimenő transzformátoros UPS-ek alkalmazása. A kimenő transzformátor megakadályozza, hogy a fogyasztói visszahatás leállítsa az UPS-t. Cserébe magasabb beruházási és magasabb üzemeltetési költséggel (rosszabb hatásfok) kell számolnunk.
„Szünetmentes” aggregátor?
open
A címbeli kifejezéssel találkozva felmerült bennem, vajon egyfajta pongyolaságról van csak szó vagy fogalmak illetve eszközök összekeveréséről, vagyis tudáshiányról.

Az aggregátort (leggyakrabban dízelmotor által hajtott áramfejlesztőt) a gyakorlatban a hálózati energia ellátás helyettesítőjeként használjuk. Állandó üzemre nem gazdaságos, de hálózat kimaradás esetére vagy olyan helyen, ahol nincs kiépítve a villamos energia hálózat, elterjedten alkalmazott villamos energiaforrás. Lehet mobil, lehet fixen telepített, lehet beltéri és lehet kültéri kivitelű, és aki ezzel mélyen foglalkozik, biztosan fel tudna sorolni még számos egyéb kivitelt is.

Az áramellátás oldaláról nézve nem mondhatjuk szünetmentesnek, mert bekapcsolásához és felfutásához időre van szükség és ez alatt nem biztosít energiát. A vészüzemi aggregátok többsége, - általában a fixen telepítettek - kiegészülnek hálózatfigyeléssel és átkapcsoló automatikával, így hálózat-kimaradás esetén automatikusan elindítják az egységet és a fogyasztókat az áramfejlesztőre terhelik. Ezek az egységek sem tudnak szünetmentesen áttérni az aggregát táplálásra a szükséges és előírt átkapcsolási folyamat miatt, tehát a hálózat-kimaradás és az aggregát táplálásra áttérés között szünet van, azaz „sötét” az áttérés.

Ha ez nem megengedhető, mert leállnak a számítógépek, megakad a gyártási folyamat, tehát komoly zavarok (sőt károk) keletkeznek, akkor gondoskodni kell kiegészítő szünetmentes áramellátó berendezésről (UPS).
Az UPS-el kiegészített aggregátoros rendszerek már képesek a kritikus fogyasztóknak szünetmentes áramellátást biztosítani.

Önmagában tehát az aggregátortól ne várjunk el szünetmentes ellátást, ilyen igény esetén áramfejlesztő aggregátorunkat ki kell egészíteni UPS egységgel is.
A nem redundáns UPS megoldások gazdasági kockázata
open
A redundáns és nem redundáns UPS-ek között az első számú különbség, hogy míg egy nem redundáns UPS-nél meghibásodás esetén a fogyasztók nem lesznek tovább védve, a redundáns rendszereknél az egyik UPS hibája esetén a többi egység veszi át a fogyasztók védelmét.

Az elmúlt évek felmérései és tapasztalatai alapján a meghibásodások és az általuk okozott többletköltségek is mind kiszámíthatóak előre. A számítások alapján megállapítható egy átlagos kárköltség melyet könnyen összevethetünk a telepítendő UPS rendszer költségeivel. Amennyiben felkeltettük érdeklődését a redundáns és nem redundáns UPS-ekkel, illetve a meghibásodás számítás részleteivel kapcsolatban olvassa el a témában íródott cikkünket.
Távközlési, 48 VDC áramellátás
open
Az áramellátás során az egyenirányítók az AC, azaz váltóáramú feszültséget DC, azaz egyenáramú feszültséggé alakítják át, ezáltal biztosítva megfelelő minőségű áramot a fogyasztók működtetéséhez és a UPS akkumulátorainak töltéséhez. A távközlési rendszerek többnyire 48 VDC névleges feszültségű egyenáramú tápellátással működnek.

A 48 VDC rendszerekben az egyenirányítók vezérelt, programozható kapcsoló üzemű tápegységek és a beprogramozott paramétereket akkor is szolgáltatják, ha a rendszervezérlővel való kapcsolatuk megszakad, így vezérlő hiba esetén is zavar nélkül működik tovább az áramellátás.

A maximális rendszeráram mértékét a DC rendszer gerinc sínezése határozza meg, a megfelelő irányítási feladatokat pedig külön rendszervezérlő egység végzi. Az akkumulátorok mélykisülés elleni védelme érdekében LVD funkció beépítése is lehetséges a rendszerbe. További információkért a témával kapcsolatban olvassa el a Távközlési 48 VDC áramellátás című cikkünket.
Delta ORION vezérlő
open
A Delta ORION egy távközlési áramellátó vezérlő egység, kis- és nagy teljesítményű 48 VDC rendszerekhez. Első sorban Delta CellD, MidD és CabD beltéri áramellátó rendszerekben használják, de alkalmas OutD kültéri megoldásra is. A széleskörű funkcionalitással rendelkező egység nem csak a szünetmentes áramellátást, de a környezet felügyeletet és vezérlést is képes ellátni.

A Delta ORION vezérlő a felhasználó igényeinek megfelelő programozható paramétereket biztosít, valamint csoportos, SNMP és SMS alapú alarm funkciókkal is rendelkezik az operátorok megfelelő értesítéséhez. A termékről szóló cikkünkben részletesen kifejtjük, hogy miért jó választás a Delta ORION egység egy UPS rendszer mellé.
UPS Karbantartás
open
A szünetmentes áramellátó berendezések úgymond védelmi, biztonsági berendezések, így állapotuk kritikus kérdés. A megfelelő minőség megőrzése érdekében rendszeres és alapos karbantartásra van szükség. Ezt elsősorban a gyártó vagy a forgalmazó biztosítja és többnyire az évi kettő - egy kis és egy nagy - karbantartás az elterjedt megoldás.

Az előírt és javasolt alkatrészcserékkel egy megelőző karbantartás során könnyen elkerülhetünk meghibásodásokat, amelyek súlyos anyagi károkhoz vezethetnek. A karbantartásához szükséges megfelelő fizikai tér, üzemviteli hozzáférhetőség és feszültségmentesítés. Ezeket a paramétereket már a rendszer tervezésénél szükséges szem előtt tartani, mivel nagyban megkönnyíti a karbantartási folyamatokat. Amennyiben még többet szeretne tudni az fenti témákról és arról, hogy a Balmex milyen karbantartási megoldásokat nyújt, olvassa el az UPS Karbantartásról szóló cikkünket.
Az UPS garancia miért nem hosszabb?
open
A garancia kérdése az UPS-eknél is mint minden terméknél szigorú jogszabályokhoz kötött. A garanciális idő alatt a vevő biztosabb helyzetben van hiszen a felmerülő költségeket az eladó vagy a gyártó viseli, ellenben a közvetetten kialakuló költségekkel.

A gyártói oldalról a termékek kialakítása lehet jobb vagy rosszabb minőségű, ezek befolyásolják a gyártási és fenntartási költségeket. Míg a jobb minőségű termék kivitelezése drágább addig a rosszabb minőségű a garanciális idő alatt okozhat többletköltséget a gyártónak vagy a kereskedőnek.

A garancia kérdése mellett viszont érdemes megvizsgálni azt is, hogy milyen karbantartási lehetőségeink vannak, illetve azt, hogy a tartozékok, például az akkumulátorok garanciálisan és minőségileg, hogyan viszonyulnak az UPS rendszerünkhöz. Ezeket a témaköröket mind kifejtjük az UPS garanciáról szóló cikkünkben.
Szünetmentes áramellátás, az UPS ipari alkalmazása
open
Az iparban történő szünetmentes áramellátás alapvető, hiszen a hálózat nem mentes a zavaroktól. A termelő berendezések ezekre a zavaroka lehetnek kevésbé és nagyon érzékenyek is, ezáltal védelmük meghatározása sokszor bonyolult.

Ipari UPS rendszerek kialakítását három szinten tehetjük meg. Elsőként az összes fogyasztót egy nagy rendszerbe kötve, a legérzékenyebb egységhez igazítva egy magas fokú védelmet nyújtó, de költséges verziót kapunk. Második opció a berendezésenkénti védelem, amellyel egy jobban optimalizált rendszer alakítható ki. A harmadik lehetőség, hogy csupán a vezérlés védelmét biztosítjuk, így a rendszer alacsonyabb költségű de kevésbé biztonságossá válik.

Az UPS rendszer áthidalási ideje és elhelyezése is kulcsfontosságú kérdés. Az áthidalási időt a berendezések leállási idejével kell meghatározni, míg az elhelyezés a rendszer élettartamát és megbízhatóságát befolyásolhatja. A kérdéskört részletesen kifejtettük a Szünetmentes áramellátás ipari alkalmazásban című cikkünkben, melyben továbbá kitérünk egy UPS rendszer kialakításának lépéseire is.
Prémium Energia = Profit védelem
open
A megfelelő minőségi áramellátás és a hozzá kapcsolódó gazdasági kérdések megválaszolása nem könnyű feladat. Az érzékeny fogyasztók védelme mindenképp kulcsfontosságú, hiszen meghibásodásuk nagy veszteségeket vonhatnak maguk után.

Az áramellátás stabilitása is kiemelten fontos, mivel két irányból érkezhetnek a zavarok. Külső okoknak az áramszolgáltató és a hálózat többi felhasználója által okozott zavarokat tekintjük, míg a belső zavarokat a saját fogyasztóink okozzák működésük során.

A fenti problémák kikerülésére egy UPS tökéletes megoldást nyújthat, de a megfelelő
rendszer kiválasztásához mind műszaki, mind gazdasági elemzéseket kell végezni. A felmért környezet alapján, beleértve a beruházási alternatívákat is, egy időben megszületett döntés meglepően gyors megtérüléshez vezethet. Amennyiben felkeltettük érdeklődését, a témát részletesen kifejtettük a Prémium Energia = Profit védelem című cikkünkben.
Dinamikus UPS rendszerek
open
A szünetmentes AC áramellátás a félvezetők előtti korban villamos forgógépekkel, azaz dinamikus UPS-ekkel valósult meg. A technika természetesen ma is létezik és a prémium igényű, professzionális fogyasztók ellátásában használatos.

Ennek a technológiának olyan előnyei vannak, amit a félvezetős rendszerekkel ma még nem gazdaságos működtetni, vagy nem is lehetséges elérni, a korábbi hátrányait pedig sikerült teljesen kiküszöbölni. A dinamikus UPS rendszerekről szóló cikkünkben a Balmex Kft. által kínált Piller gyártmányú dinamikus UPS megoldásokon keresztül adunk áttekintést erről a technikáról.
Felújítás vagy új UPS?
open
A szünetmentes áramellátó berendezést igénylő rendszerekben ismételten megjelenik ez a kérdés, a válasz viszont bonyolultabb mint az elsőre tűnhet. A kérdéskör az UPS-hez tartozó akkumulátortól indul, amelynek a kompatibilitása, illetve élettartama könnyen befolyásolhatja a választást.

Második témakör az UPS elektronika felújítása. Az új rendszer mellet három érv szól, a garancia, a hatásfok és a megbízhatóság. Egyértelműen mindegyik esetben a felújított rendszer hoz gyengébb eredményeket.

A felújított rendszerekkel kapcsolatban felmerülnek különbségek a nagy- és a kis teljesítményű UPS-ek cseréje során. Ehhez kapcsolódóan a félvezetők, elektronikák, élettartam és az utángyártott-, valamint a pótalkatrészek kérdése is felmerül.

Ebben a témában született cikkünkben részletesen írunk arról, hogy milyen szükséges elemei vannak egy felújításnak, melyek azok a részletek, amikre mindenképp oda kell figyelni mielőtt döntenénk a kérdést illetően.
Logo

Kapcsolat

Amennyiben felkeltettük érdeklődését, vegye fel velünk a kapcsolatot.